Ha újság, akkor alapvetően Csúnyicsi Simbun (中日新聞), ezért is lepődtem meg, amikor a kezembe került a Jomiuri Simbun (読売新聞)egyik augusztusi száma: nyelvjárási kvíz van itt, kérem szépen!
Valószínűleg nem nehéz kitalálni az egyes nyelvjárási szavak köznyelvi megfelelőjét, de érdekességképpen hozzáfűzném, hogy a Modern japán nyelvjárási szótár (現代日本語方言大辞典) alapján Aomoriban a fiatal anyák megszólítása* a magyar fülnek is ismerős "apa" :)
Ami a よんでる szót illeti, a fenti szótárból kiderül, hogy Niigatában (新潟) és Ószuban (大洲) is használatos, előbbiben [jomɯ], utóbbiban [jomu] ejtéssel.
* apa: まだわかい母親の名称・呼称
2017年10月30日月曜日
2017年10月19日木曜日
Tanulók Évkönyve 1935-ből 兒童年鑑
Gyerekkoromban, a
’80-as évek végén a szomszéd révén jutottam hozzá egy halom Fiúk Évkönyvéhez,
amelyek hosszú ideig remek szórakozást, olvasgatást nyújtottak kezdve az
elektromos gitártól a westernfilmek kulisszatitkain át az eszperantó nyelvig (A
„Bonan Tagon”-ra máig emlékszek).
Ezért is lettem
nagyon izgatott, amikor múlt hónapban egy ismerősömnél –ezúttal már Japánban–
felfedeztem egy Tanulók Évkönyvét (『兒童年鑑』野ばら社), 1935-ből! (ezidőben Korea, Taiwan,
valamint a Déli Szigetek-a mai Palau, Marshall-szigetek és Mikronézia egy része-
már egy ideje japán gyarmat, és a japán bábállam, Mandzsukuó 満州国 is fennállásának második évét ünnepelhette).
Szóval a Fiúk
Évkönyvéhez hasonló tartalomra számítottam, de ezzel szemben meglehetősen
unalmas anyaggal találkoztam. Íme a
tartalomjegyzék:
1.
A
császári család (皇室・宮廷)
2.
Főbb
uralkodói rendeletek (重要詔勅)
3.
Főbb
törvénykönyvek (重要法典)
4.
Történelem
(歴史)
5.
Politika
(政治)
6.
Japán
földrajza (日本地理)
7.
A
világ földrajza (世界地理)
8.
Honvédelem,
hadsereg (国防・軍事)
9.
Általános
ismeretek (学習常識)
10.
Sóva-kori ki-kicsoda (昭和人名辞典)
Első látásra a
történelemmel foglalkozó fejezet érdekesnek tűnt, de leginkább a császár és más nemesi famíliák
családfáját, a fontosabb dzsindzsák és buddhista templomok miegymás listáját
tartalmazza...csupa olyan téma, ami egy általános iskolást nem nagyon izgat fel
(ez olyan, mintha a mai magyar gyerekeknek szóló könyv tele lenne a Gyurbán
család történetével, kisvasútak és stadionok adataival).
A kilencedik
fejezet gyerekszemmel már-már használható lenne (latin betűk, a kandzsi gyökeinek elnevezése,
közmondások, zászlójelzések stb), ha pl nem kerültek volna bele az
export-import adatok vagy Mandzsukuó közigazgatási régiói.
Az egyetlen olyan
rész, amelyet egy gyerek talán érdeklődve nézegetne, azok a színes mellékletek,
amely térképeket, zászlókat, rangjelzéseket, a dzsindzsák pecséteit ábrázolja-persze
ide is sikerült statisztikákat betuszkolni.
A fentiek alapán
a korabeli gyerekeknek meglehetősen sivár évkönyvet szántak, de ez sok mindent
elárul a korabeli japán gondolkodásról, hogy mit tartottak fontosnak egy
gyerekkönyvben.
Ami még érdekes
lehet, hogy az évszámot többféleképpen is feltüntették:
Sóva(昭和) 10. éve
Dzsimmu császár(神武天皇) 2595. éve
A nyugati
időszámítás 1935. éve
Kínai Köztársaság(中華民国) 24. éve
Kangde(康徳) 2. éve (Mandzsukuó).
Dzsimmut tartják
az első császárnak, a Palotaügyi Minisztérium családfáján is ő szerepel
elsőként, de tudomásom szerint létezése egyelőre nem bizonyított. Mindenesetre
jó alapot nyújt a „Világ legrégibb dinasztiája” hangoztatásához. Ha hinni lehet
Amino Josihikonak (網野善彦)*, akkor már ez a családfa is meglehetősen képlékeny dolog, mivel az
aktuális politikai széljárásnak megfelelően kerültek bele vagy ki a korábbi
császárok. Ez a játék 1926-ig tartott, azóta stabilnak mondható a lista.
Persze Dzsimmu
trónra lépésének időpontja is a későbbi korok agyszüleménye, és nemzeti ünneppé
a meidzsi-kormány tette 1872-ben (XI. 15.). Elsőre január huszonkilencedike
volt a jeles nap, de ezt később február tízenegyedikére változtatták**. (Ha jól
emlékszem, a Kodzsikit angolra fordító Chamberlain is nonszensznek tartotta a
dolgot). Jelenleg Államalapítás ünnepe néven fut.
A végére jöjjön néhány kép:
A világ népei |
Mandzsukuó térképe |
Dzsindzsa-pecsétek |
Zászlójelek |
Japánok a nagyvilágban |
Japán katonai támaszpontok |
A latin betűk világa |
*網野善彦(2013)『「日本」とは何か』講談社学術文庫, pp.
96~98.
**『新装版明治世相編年辞典』東京堂出版、1995.
2017年10月17日火曜日
国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai
『國語國文』 86巻10号(通巻998号)
○古今和歌集の「誹諧」と「俳諧」
(山本登朗)
○流布本『保元物語』『平治物語』の人物造型――為義・義朝像の拡大を通して―― (滝澤みか)
○芭蕉の「初雪」 (深沢眞二)
『國語と國文學』 2017年10月号 94-10
通巻1127号(第94巻第10号)
○『詞通路』の「自他」と現代日本語の「ヴォイス」(早津恵美子)
○古事記の歌と中国詩文――鯨・隼・花蓮――(石田千尋)
○『慕帰絵』の和歌――慈円詠との出会い――(石井悠加)
○『英文学形式論』講義にみる漱石の文学理論構想 ――「未成市街の廃墟」から消された一区画――(服部徹也)
◇書評・佐々木孝浩著『日本古典書誌学論』(高田信敬)
◇新刊書情報
『日本語学』 2017年10月号 通巻472号 (第36巻11号)
◆「同じことば」の言語学
〇日本語ラップの韻分析再考二〇一七 ──言語分析を通して韻を考える── 川原繁人
〇同義語の存在価値 山田進
〇辞書の語釈の循環をどう断つか 飯間浩明
〇沖縄古語の語源を大和古語から考える 間宮厚司
〇コーパス作成現場における同語異語判別 鴻野知暁
〇日中同形語から見えること──似ているようで似ていない同形語の習得の難しさ── 小森和子
【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]山口敏幸
[百人一首を味わう]板野博行・田口貴志
2017年10月1日日曜日
平成廿九年度 国文学会
平成廿九年度 国文学会
12月10日(日)午後1時ゟ
京都大學文學部・第三講義室にて
※ 博士課程第三学年が不在の為、研究発表会を実施しない。
※ 講演会
①
「和漢聯句の題材と連想」 楊昆鵬
②
「古俳諧の世界―書誌・形式・言葉―」河村瑛子
③
「歌学の伝統―二条流と冷泉流―」長谷川千尋
登録:
投稿 (Atom)